Home office, Te drága!… avagy ez nem az a home office

„Hogyan dolgozzunk otthon”

Útmutató munkaerőpiaci túlélőknek

A home office, vagyis „dolgozz otthon, mert mást úgy sem tehetsz” korába pottyantunk, vagyis pottyantak a szerencsésebbek, csakúgy, mint a gyerekek (persze közülük is a szerencsésebbek) a „ne nyúlj hozzá” korból a digitális oktatás otthoni karosszékébe. Felkészületlenül, mert az extrém helyzetekre lehetetlen felkészülni, azért extrémek. Mit tegyünk és hogyan, no meg mit ne, hogy a lehetőségeink szerint jól tudjunk működni ebben a helyzetben, mely minden ellenkező híreszteléssel ellentétben még home office-ként sem normális. Vagyis ez NEM AZ A HOME OFFICE, amire vágytál, ha vágytál.

 

Évek óta otthon dolgozom, vagyis home office-ban, és nagy híve vagyok a „fölöslegesen ne rohangáljunk, ha nem muszáj” típusú munkavégzésnek. Rengetegen írták már le tapasztalataikat és gondolataikat erről a valóban jól működő és minden résztvevő számára gazdaságos munkavégzési formáról, hoztak fel példákat, hogy én már mióta és hogyan, most mégis szeretném rendszerbe foglalni, mit érdemes és mit nem, mire fontos odafigyelünk. Ám mielőtt belekezdenénk, szögezzük le még egyszer, hogy ez

…a mostani helyzet csöppet sem normális!

Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek olyan tevékenysége, munkaköre van, hogy lehetséges otthon végeznie a munkáját, mert így most nem maradt munka nélkül (persze ha ezt a munkaadója is felismerte.) De ez nem jelenti azt, hogy mindenki vágyott erre, és azt meg pláne, hogy mindenki alkalmas rá. Ez a két dolog egyáltalán nem függ össze. Hogy vágytál-e rá, azt tudod, hogy jó-e ez neked és szeretni fogod-e, az majd most kiderül. Egyetlen dolog biztos, hogy sokan úgy pottyantak bele a munkahelyem az otthonom projektbe , mint Pilátus a credoba.

Igy aztán a legtöbb esetben

Mert a home office-ban végezhető munkák 99 %-a nagy koncentrációt igénylő, szellemi munka, ami teljes figyelmet követel (vagy követelne). Ehhez pedig feltételekre van szükség. Ezeket pedig most Neked kell megteremtened magadnak.

Szóval a home office-t, bármily remek dolog is (egyébként mindenkor, de most látszik igazán, mennyire) nem arra találták ki, hogy miközben Te (esetleg a párod is) otthon dolgozol az egész család otthon van, a gyerekek otthon tanulnak, játszanak, éhesek, szomjasak és hangosak – szóval élnek, és így kell Neked folyamatosan koncentrálnod a munkára.

A home office-nak normális körülmények között nem része a 24 órás bezártság, vagyis hogy sem előtte, sem utána nem mehetsz ki, nem találkozhatsz emberekkel, így életed minden egyes offline, vagyis fizikai megéléses pillanata ugyanoda és ugyanazon emberekhez kötődik.

Home office az is, mikor egy kávézóban, a folyó parton vagy repülőtéren dolgozol. Vagyis egyik lényegi eleme a szabadság és rugalmasság – bárhol és bármikor. Na, erről most szó nincs! Marad a bármikor. Vagyis tér tágulása helyett a tér beszűkülése történik.

(Nem tartozik szorosan ide, de jó lenne, ha elfelejtenénk kritizálni egymást. Sok helyen olvasom, hogy micsoda dolog, hogy a szülők – főleg persze az anyákra kihegyezve az egyenjogúság nevében – kiakadnak azon, hogy egész nap a gyerekükkel, gyerekeikkel kell lenniük, bezzeg én, bezzeg régen. Szóval „bezzeg régen” sem a hivatalba vitték magukkal az anyák a gyerekeiket, hanem a mezőre, istálóba, erdőbe és a konyhába, ahol vagy tudtak segíteni, vagy tudtak játszani. (Persze egyedül is, mert a szülők akkor még nem voltak a szórakoztatóipar részei.) Programozó, könyvelő, szövegíró… Anyuka vagy Apuka nehezen, vagy csak használhatatlan eredménnyel tud úgy dolgozni, hogy közben nem arra figyel, amit csinál. No erről ennyit.)

 

Mindannyian mások vagyunk

Mint ahogy a csoki fagyit sem szereti mindenki, és van aki magasugrásban jó, más meg zongorázik, így a home office sem való mindenkinek, még akkor sem, ha különben a tevékenysége simán megengedné azt.

A home office-nak rengeteg fokozata van – a teljes idejű otthoni (vagyis inkább nem kötött munkahelyen végzett) és a különböző arányban megosztott otthoni – munkahelyi munkavégzés. Az emberek többsége eljár dolgozni, ami ad egy meghatározott ritmust az életének, és eddig sokak az otthoni munkavégzés vágyként lebegett a szemük előtt. Egészen addig, amíg valóság nem lett belőle. Erre mondják: „Vigyázz, mit kívánsz!”

Kiszakadni a megszokott környezetünkből, még ha a szerencsés otthon dolgozók közé tartozik is az ember, mindenképpen bizonytalansággal jár, hiszen egy új helyzethez kell alkalmazkodnunk. A napi kapaszkodók – kezdve a számtalanszor elátkozott ébresztőórától, a tömegközlekedés  alig élvezetes percein át a nyűgös bevásárlásig hazafelé – mind biztos pontjai voltak eddig életünknek, s most hirtelen eltűntek a megszépítő messzeségben. (Tudjuk, hogy rossz kapcsolatainkhoz éppen ismertségük miatt ragaszkosunk.)

 

A home office is rendes munkahely

Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az emberek szeretik jól végezni a munkájukat, már csak azért is, mert az értelmes tevékenység az egyik legfontosabb siker forrásunk. Igy a home office-ban is szeretnénk a legjobbat nyújtani. De ehhez át kell alakítanunk a hozzáállásunkat és környezetünket, hogy támogassuk magunkat.

A home office, ami az otthonunk, pontosan ugyanolyan rendes munkahely, mint mikor eljártunk dolgozni. Nézzük, milyen külső és belső feltételeket kell ahhoz megteremtenünk, hogy valóban a legjobbat tudjuk kihozni magunkból és lehető legkomfortosabban érezzük magunkat ebben a mostani bezárt, legkevésbé sem komfortos helyzetben.

A környezet

Ha eddig nem dolgoztunk otthon, akkor az agyunk azt tanulta meg, hogy az otthonunk a pihenés, relaxáció, szabadidős tevékenységek, otthoni munkák terepe, melyeknek megvan a maguk rendje. Ezért leginkább az első időben (és általában is) fontos, hogy segítsünk az agyunknak „munka üzemmódba” kerülni, mert különben folyamatosan azt fogjuk érezni, hogy bliccelünk, lógunk a munkából, és tényleg nem tudunk majd megfelelő hatékonysággal működni.

Az idő

Az idő egész másképp telik munkával otthon, mint a munkahelyi környezetben. (Ennek minden előnyével és hátrányával.) Ezért sokkal jobban oda kell figyelnünk rá, mert különben teljesen szétfolyik a napunk, és elégedetlenük leszünk magunkkal.

Ott, ahol mindenki otthon dolgozik, tanul, és még eszközmegosztásban gondolkodni kell, különösen fontos, hogy legyen egy előre megtervezett üteme mindenki napjának, a helyek megosztása – tanulás, munka, minden egyéb -, mert így még akkor is jobban lehet követni a történéseket, és módosítani azon, ami nem jó, mintha a sorsra bíznánk magunkat, hogy majdcsak lesz valahogy.

Kezdjük rögtön azzal, hogy a munkaidő fogalma megváltozik, mert a munkahelyeden a munkaidő az ott töltött idővel egyezik meg (legtöbb esetben), míg otthon a valóban munkával eltöltött idődet tekinted munkaidőnek (nyilván ez nem vonatkozik teljes mértékben az ügyfélszolgálati home office-okra, de azok adminisztratív részét már ott is érinti).

Közösség

Most aztán kiderült, mennyire közösségi lények vagyunk valóban! Szükségünk van egymásra – testileg, lelkileg, szellemileg. Ezt a helyzetet a legnehezebb egyedül végigcsinálni (a börtönökben is a magánzárka a legsúlyosabb büntetés.) Szerencsére vannak online tereink, amik a fizikai együttlét kivételéven képesek a szellemi és lelki létfenntartásunkat, sőt még növekedésünket is segíteni, ha jól csináljuk.

Belső hozzáállásunk

És így éldegéltek ők a 21. század elején, és tanulták meg megbecsülni az értékeket, amiket eddig természetesnek vettek. 😊

Vigyázzatok Magatokra és egymásra!

Szeretettel,

Görög Mása

Hozzászólások

Szóljon hozzá Ön is!