Home office, Te drága!… avagy ez nem az a home office

„Hogyan dolgozzunk otthon”

Útmutató munkaerőpiaci túlélőknek

A home office, vagyis „dolgozz otthon, mert mást úgy sem tehetsz” korába pottyantunk, vagyis pottyantak a szerencsésebbek, csakúgy, mint a gyerekek (persze közülük is a szerencsésebbek) a „ne nyúlj hozzá” korból a digitális oktatás otthoni karosszékébe. Felkészületlenül, mert az extrém helyzetekre lehetetlen felkészülni, azért extrémek. Mit tegyünk és hogyan, no meg mit ne, hogy a lehetőségeink szerint jól tudjunk működni ebben a helyzetben, mely minden ellenkező híreszteléssel ellentétben még home office-ként sem normális. Vagyis ez NEM AZ A HOME OFFICE, amire vágytál, ha vágytál.

 

Évek óta otthon dolgozom, vagyis home office-ban, és nagy híve vagyok a „fölöslegesen ne rohangáljunk, ha nem muszáj” típusú munkavégzésnek. Rengetegen írták már le tapasztalataikat és gondolataikat erről a valóban jól működő és minden résztvevő számára gazdaságos munkavégzési formáról, hoztak fel példákat, hogy én már mióta és hogyan, most mégis szeretném rendszerbe foglalni, mit érdemes és mit nem, mire fontos odafigyelünk. Ám mielőtt belekezdenénk, szögezzük le még egyszer, hogy ez

…a mostani helyzet csöppet sem normális!

Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek olyan tevékenysége, munkaköre van, hogy lehetséges otthon végeznie a munkáját, mert így most nem maradt munka nélkül (persze ha ezt a munkaadója is felismerte.) De ez nem jelenti azt, hogy mindenki vágyott erre, és azt meg pláne, hogy mindenki alkalmas rá. Ez a két dolog egyáltalán nem függ össze. Hogy vágytál-e rá, azt tudod, hogy jó-e ez neked és szeretni fogod-e, az majd most kiderül. Egyetlen dolog biztos, hogy sokan úgy pottyantak bele a munkahelyem az otthonom projektbe , mint Pilátus a credoba.

Igy aztán a legtöbb esetben

• hiányos házi infrastruktúrával rendelkezünk – pl. nem tudunk minden gépet, programot, aktát elhurcolni az irodából;
• az eddigi napi rutinunk nagyrészt érvénytelen, így újat kell kialakítani;
• ha nem egyedül élünk, akkor az egész család hirtelen beköltözött a home office-ba és home school-ba, és lehet, hogy lesz, akinek csak a konyhaasztal marad, de mindenképpen egyidejű történesekről beszélünk;
• most kell kitalálni és megtanulni a kommunikáció új online formáit a munkavégzéshez;
• és mindezt össze kell hangolnunk az új családi együttélést – munkavégzés – tanulás rendszerének kialakításával.

Mert a home office-ban végezhető munkák 99 %-a nagy koncentrációt igénylő, szellemi munka, ami teljes figyelmet követel (vagy követelne). Ehhez pedig feltételekre van szükség. Ezeket pedig most Neked kell megteremtened magadnak.

Szóval a home office-t, bármily remek dolog is (egyébként mindenkor, de most látszik igazán, mennyire) nem arra találták ki, hogy miközben Te (esetleg a párod is) otthon dolgozol az egész család otthon van, a gyerekek otthon tanulnak, játszanak, éhesek, szomjasak és hangosak – szóval élnek, és így kell Neked folyamatosan koncentrálnod a munkára.

A home office-nak normális körülmények között nem része a 24 órás bezártság, vagyis hogy sem előtte, sem utána nem mehetsz ki, nem találkozhatsz emberekkel, így életed minden egyes offline, vagyis fizikai megéléses pillanata ugyanoda és ugyanazon emberekhez kötődik.

Home office az is, mikor egy kávézóban, a folyó parton vagy repülőtéren dolgozol. Vagyis egyik lényegi eleme a szabadság és rugalmasság – bárhol és bármikor. Na, erről most szó nincs! Marad a bármikor. Vagyis tér tágulása helyett a tér beszűkülése történik.

(Nem tartozik szorosan ide, de jó lenne, ha elfelejtenénk kritizálni egymást. Sok helyen olvasom, hogy micsoda dolog, hogy a szülők – főleg persze az anyákra kihegyezve az egyenjogúság nevében – kiakadnak azon, hogy egész nap a gyerekükkel, gyerekeikkel kell lenniük, bezzeg én, bezzeg régen. Szóval „bezzeg régen” sem a hivatalba vitték magukkal az anyák a gyerekeiket, hanem a mezőre, istálóba, erdőbe és a konyhába, ahol vagy tudtak segíteni, vagy tudtak játszani. (Persze egyedül is, mert a szülők akkor még nem voltak a szórakoztatóipar részei.) Programozó, könyvelő, szövegíró… Anyuka vagy Apuka nehezen, vagy csak használhatatlan eredménnyel tud úgy dolgozni, hogy közben nem arra figyel, amit csinál. No erről ennyit.)

 

Mindannyian mások vagyunk

Mint ahogy a csoki fagyit sem szereti mindenki, és van aki magasugrásban jó, más meg zongorázik, így a home office sem való mindenkinek, még akkor sem, ha különben a tevékenysége simán megengedné azt.

A home office-nak rengeteg fokozata van – a teljes idejű otthoni (vagyis inkább nem kötött munkahelyen végzett) és a különböző arányban megosztott otthoni – munkahelyi munkavégzés. Az emberek többsége eljár dolgozni, ami ad egy meghatározott ritmust az életének, és eddig sokak az otthoni munkavégzés vágyként lebegett a szemük előtt. Egészen addig, amíg valóság nem lett belőle. Erre mondják: „Vigyázz, mit kívánsz!”

Kiszakadni a megszokott környezetünkből, még ha a szerencsés otthon dolgozók közé tartozik is az ember, mindenképpen bizonytalansággal jár, hiszen egy új helyzethez kell alkalmazkodnunk. A napi kapaszkodók – kezdve a számtalanszor elátkozott ébresztőórától, a tömegközlekedés  alig élvezetes percein át a nyűgös bevásárlásig hazafelé – mind biztos pontjai voltak eddig életünknek, s most hirtelen eltűntek a megszépítő messzeségben. (Tudjuk, hogy rossz kapcsolatainkhoz éppen ismertségük miatt ragaszkosunk.)

 

A home office is rendes munkahely

Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az emberek szeretik jól végezni a munkájukat, már csak azért is, mert az értelmes tevékenység az egyik legfontosabb siker forrásunk. Igy a home office-ban is szeretnénk a legjobbat nyújtani. De ehhez át kell alakítanunk a hozzáállásunkat és környezetünket, hogy támogassuk magunkat.

A home office, ami az otthonunk, pontosan ugyanolyan rendes munkahely, mint mikor eljártunk dolgozni. Nézzük, milyen külső és belső feltételeket kell ahhoz megteremtenünk, hogy valóban a legjobbat tudjuk kihozni magunkból és lehető legkomfortosabban érezzük magunkat ebben a mostani bezárt, legkevésbé sem komfortos helyzetben.

A környezet

Ha eddig nem dolgoztunk otthon, akkor az agyunk azt tanulta meg, hogy az otthonunk a pihenés, relaxáció, szabadidős tevékenységek, otthoni munkák terepe, melyeknek megvan a maguk rendje. Ezért leginkább az első időben (és általában is) fontos, hogy segítsünk az agyunknak „munka üzemmódba” kerülni, mert különben folyamatosan azt fogjuk érezni, hogy bliccelünk, lógunk a munkából, és tényleg nem tudunk majd megfelelő hatékonysággal működni.

• Válasszuk le a munkahelyünket! a lakás többi részéről és alakítsuk ki azt a fizikai környezetet, ami a munkahelyünk lesz. Igyekezzünk elválasztani ezt a részt – az asztalt, a polcon az iratokat, stb. (Én most éppen nem otthon töltöm a bezárt hónapokat, és itt egy fél asztalt és a zsúr asztalkát különítettem el, ami ugyan mozgó munkaállomás, de ott csak az én munkaeszközeim vannak.)
• Készítsük elő a szükséges eszközöket – tollak, töltők, papírok, stb. -, hogy amikor leülünk, akkor érezzük, hogy ez most a munkakörnyezetünk.
• Figyeljünk arra, hogy minél kényelmesebben dolgozzunk – megfelelő szék, jó világítás.
• Tudatosítsuk a család többi tagjával, hogy ez a mi felségterületünk, a mi munkahelyünk, ahol nem lehet csak úgy másnak pakolni.

Az idő

Az idő egész másképp telik munkával otthon, mint a munkahelyi környezetben. (Ennek minden előnyével és hátrányával.) Ezért sokkal jobban oda kell figyelnünk rá, mert különben teljesen szétfolyik a napunk, és elégedetlenük leszünk magunkkal.

Ott, ahol mindenki otthon dolgozik, tanul, és még eszközmegosztásban gondolkodni kell, különösen fontos, hogy legyen egy előre megtervezett üteme mindenki napjának, a helyek megosztása – tanulás, munka, minden egyéb -, mert így még akkor is jobban lehet követni a történéseket, és módosítani azon, ami nem jó, mintha a sorsra bíznánk magunkat, hogy majdcsak lesz valahogy.

Kezdjük rögtön azzal, hogy a munkaidő fogalma megváltozik, mert a munkahelyeden a munkaidő az ott töltött idővel egyezik meg (legtöbb esetben), míg otthon a valóban munkával eltöltött idődet tekinted munkaidőnek (nyilván ez nem vonatkozik teljes mértékben az ügyfélszolgálati home office-okra, de azok adminisztratív részét már ott is érinti).

• Neked kell beosztanod az idődet, és ehhez is meg kell teremteni a külső „mankókat”
• Legyen napirendet – tudd, mikor mit csinálsz, hogy tudd azt is, mikor mitől tértél el!
• Alakíts ki egy munkanapi rutint :
  • Kelj fel időben! Ez munkád jellegéből adódóan más és más lehet, sőt, ha olyan a tevékenységed, akkor itt bátran alkalmazkodhatsz a normál üzemmódodhoz is (bagoly vagy pacsirta klasszik).
  • Legyenek meg a (szokásos vagy módosított) reggeli szertartásaid – vesd be az ágyad, zuhanyozz, sminkelj, ha úgy jobban érzed Magad, tornázz, reggelizz, stb. Semmi rutin nem fölösleges, ami komfortosabbá teszi a napi munkavégzésedet és pihenésedet.
  • Öltözz fel! – ez is egy újabb jelzés az agynak, hogy Te most dolgozni fogsz. Az öltözetünk legalább annyira szól magunknak, mint a környezetünknek. Nem tudsz ugyanolyan hatékonyan dolgozni, ha egész nap pizsamában vagy. (Nekem pl. vannak pizsamás – sok gondolkodást nem igénylő – tevékenységeim, amit akár a díványon pizsamában ücsörögve is el tudok végezni, és vannak a szellemi energiákat követelő munkák, amiket képtelenség csípőből megoldani (belső igényességünk okán). Szóval ne higgy azoknak, akik szerint ez fölösleges úri huncutság! (Van olyan ismerősöm, aki munkavégzés után átöltözik, ezzel lép át otthoni üzemmódba.)
  • Iktass be pihenőidőket! Te ismered magad, hogy milyen időközönként van szükséged egy kis lazításra. Az agyunknak is szüksége van pihenésre, ezért fontos, hogy alakíts ki pihenésre szánt időket – legalább 60 – 90 percenként 10 – 15 percet. Egy hosszabbat a 3-4 óra munkát követően. (Ebből a szempontból a dohányosok egyszerűbb helyzetben vannak, mert a nikotinéhségük jelzi, hogy ideje felállni – csak vicc 😊, de nemcsak.) Ha nem egyedül vagy otthon, mások is jobban tudnak alkalmazkodni az időbeosztásodhoz, ha az előre ismert.
  • Légy pontos! Ugyanúgy tartasd be az időpontokat akkor is, ha most mindenki úgyis otthon van. Mások napirendjében pont ott van a helyed, ahol – amikor megbeszéltétek. A pontosság mindig a tisztelet jele, ráadásul Neked is segít a saját napirended betartásában. Szóval tiszta haszon. 😊
  • Dolgozz minél inkább a természetes biológiai órád ritmusában – nem kell 6-kor kelned, csak azért, mert eddig ezt tetted. Alakíts ki új rutinokat az új helyzetre, amelyik életterületen ez szükséges – de mindenképpen alakíts ki valamilyen rutint. Ez teheti sokkal komfortosabbá az életet még a nem magunk választotta körülmények között is.
  • Tervezz és tervezz át! Még „normál üzemmódban is” szükségünk van visszatekintésre, értékelésre és áttervezésre. Most egy számunkra eddig ismeretlen életformában ennek még nagyobb szerepe van. Tervezzünk kicsiket! Órákat, egy-egy napot, hetet. Aztán naponta, hetente nézzük át, mi lett kész, ahogy terveztük, és mit kéne máshogy csinálnunk. Aztán veregessük meg a vállunkat! 😊

Közösség

Most aztán kiderült, mennyire közösségi lények vagyunk valóban! Szükségünk van egymásra – testileg, lelkileg, szellemileg. Ezt a helyzetet a legnehezebb egyedül végigcsinálni (a börtönökben is a magánzárka a legsúlyosabb büntetés.) Szerencsére vannak online tereink, amik a fizikai együttlét kivételéven képesek a szellemi és lelki létfenntartásunkat, sőt még növekedésünket is segíteni, ha jól csináljuk.

• Tarts kapcsolatot! És most nemcsak munkakapcsolatokra gondolok, hanem „szimplán” emberi kapcsolataink karbantartására, ápolására, s ezen belül természetesen a munkakapcsolatokra.
• Kérj segítséget, konzultálj, ha szükséges! Nem kell mindent egyedül megoldanod még home office-ban sem. Ha egyedül vagyunk, azt hisszük, hogy a feladatokat egyedül kell megoldanunk, de ez egy rossz beidegződés. A közös munka abban is segít, hogy megtöri az egyedüllétet – így új impulzust adhat.
• Vitass meg szakmai, intellektuálisan izgalmas kérdéseket! Legyen szellemi kihívásokat tartogató online kapcsolataid, hogy az agyad kreatív, probléma megoldó részeit felébreszd, és kihívás elé állítsd magad. Ezzel a kreatív üzemmódot támogatod, ami jó hatással lesz minden életterületeden, és nem hagy szellemileg ellustulni.
• Tudd meg, hogy a másik! Most még nagyobb szükség van arra, hogy a munkakapcsolatainkban odafigyelőek és empatikusak legyünk. Segítsünk egymásnak. Mindenkinek lesznek rossz napjai, amikor nagyon jól a másik ember támogatása.

Belső hozzáállásunk

• Fogadd el, hogy ez van! Egyszerűen csak azért, mert tényleg ez van. Ezen a dolgon most nincs hatalmadban változtatni, így az egészséges lelki – szellemi túlélés záloga, hogy felméred és elfogadod a helyzetet. Ráadásul a megfelelő túlélési stratégiákat is csak a helyzet ismeretében és elfogadásában tudod kialakítani.
• Légy elnéző és türelmes Magaddal és másokkal! Nem erre vagyunk kitalálva. Még a gyakorlott otthon dolgozók sem ismerik ezt a helyzetet, még azoknak sem komfortos, akik különben tökéletesen kompatibilisek ezzel a munka- és létformával. Szóval egyszerűen extrém és a nem komfortos különböző fokozatival rendelkező körülmények között kell kialakítanunk egy új munka- és életformát, ami rengeteg előrelátható és nem prognosztizálható ismeretlen helyzettel jár. Minden új dolog megtanulása, új helyzethez való alkalmazkodás stresszel jár (ami nem feltétlenül negatív stressz), és türelmet igényel. Most erre az alkalmazkodási és tanulási folyamatra rárakódik a szeretteink, magunk és a társadalmi – gazdasági folyamatok miatti aggodalom. Vagyis nehezített pályán mozgunk – legyünk kedvesek magunkkal és másokkal, hogy sikeresen vegyük az akadályokat.
• Igen, néha undok leszel és ki fogsz borulni! Mindannyian utáljuk ezt helyzetet. A betegség fenyegetettségét, bezártságot és elkülönülést. Szóval morfondírozhatunk azon, hogy majd milyen sok pozitívumot is hoz ez nekünk, de a helyzet attól még rossz. Ami nem jelenti azt, hogy Neked is folyamatosan rosszul kell lenned, de azt igen, hogy néha nem fogod tudni üdvözült, boldog mosollyal fogadni a napi problémákat, és nagy valószínűséggel valami apróság fog teljesen kiborítani. És most nem rohanhatsz el, hogy kiszellőztesd a fejed. Szóval fogadd el, hogy igen, is ilyen is vagy, és még a másik is lehet ilyen. Ja, és utána alakíts ki egy használható konfliktus megoldási és békülési stratégiát. Mert máskor is szükség lesz rá.
• Tegyél meg mindent azért, hogy jó állapotban légy! Az általános helyzeten ugyan nem sokat tudsz változtatni, de azon igen, hogy Te hogyan működsz benne. Ehhez mindannyian különféle stratégiákat használunk. (Ez a cikk is éppen ebben szeretne segíteni.) Segít, ha felméred, mi az
  • ami a Te döntésed, ahol a kreatív éned megtalálja a megoldásokat,
  • hol van választási lehetőséged – ezek a korlátozott vagy-vagy döntések,
  • amihez alkalmazkodnod kell, és szokásokhoz illeszted.
• Mozogj, mozogj és mozogj! A folyamatos ülőmunka tönkreteszi a gerincünket, a mozgáshiány energiahiányt és betegségeket okozhat, a képernyő bántja a szemünket és zombítja az agyunkat. No nem folytatom, inkább csak azt mondom, Mozogj, mozogj és mozogj! Amíg lehet menj ki (egyedül) sétálni, futni. Kezd a napot valamilyen tornával, és jelölj ki időt a mozgásnak – naponta legalább kétszer 15 -30 percet, és többször 5-10 percet, amikor megmozgatod magad. Válassz olyan mozgásformát, ami örömöt okoz. Kipróbálhatsz új dolgokat is – a neten rengeteg lehetőség van. Ráadásul az agyadnak az intenzív mozgás azt jelzi – ÉLEK!
• Segíts másoknak! Ha teheted, segíts másoknak! És biztos, hogy teheted, mert most egy-egy beszélgetés, odafigyelő gesztus mások lelkiállapotának megőrzésében rengeteget jelent. Nézz körül, kinek van szüksége a támogatásodra! Ráadásul ezzel nemcsak a másik állapota lesz jobb, de a tiéd is, mert a segítés önmaga jutalma, örömöt okoz.
• Használd rendeltetésszerűen az online teret! Nemcsak erre az időszakra érvényes, de most különösen, hogy ne hagyd, hogy beszippantsanak a hír- és közösségi oldalak! Ha addig nem voltál rosszul, tuti, hogy pillanatok alatt előbukkannak a világvége vízióid. Nem azt mondom, hogy ne tájékozódj, ne tartsd a kapcsolatot a barátaiddal, ne oszd meg a véleményed, csak azt, hogy módjával, és magad által szabott keretek között.
• Légy kedves Magadhoz! Talán ez a legfontosabb. Nem fogod tudni minden gond nélkül végig csinálni ezt az időszakot, mint ahogy senki nem lesz erre képes.  Egyszerűen azért, mert emberből vagyunk, mondhatom, hál’ Istennek. Mert minden nap egy újabb tanulás, és ezek a napok is ugyanúgy életünk részei lesznek. Ezért igyekezzünk úgy megélni, hogy később felhasználhassuk az itt szerzett lelki – szellemi tudásunkat. Ha kedvesek vagyunk magunkkal, akkor megengedjük magunknak a botlásokat, a nem tökéletes megoldásokat, és örülünk minden egyes sikernek, amit elértünk. Minden egyes jól megoldott feladatnak, örömteli net-találkozásnak, egyetlen letörölgetett polcnak, és képesek vagyunk jól megdicsérni magunkat, mert ügyesek vagyunk. Aztán hirtelen kedvünk támad másokhoz is ugyanilyen kedvesnek lenni. Még akkor is, ha éppen a mások az undok napjuk élik.

És így éldegéltek ők a 21. század elején, és tanulták meg megbecsülni az értékeket, amiket eddig természetesnek vettek. 😊

Vigyázzatok Magatokra és egymásra!

Szeretettel,

Görög Mása

Hozzászólások

Szóljon hozzá Ön is!

Név (kötelező)

E-Mail (mások nem láthatják , kötelező)

Honlap